Földrajzi fekvés

Mezőszentgyörgy a Mezőföld nyugati peremén elhelyezkedő település, 8 kilométerre a Balatontól keletre. 1950-ig Veszprém vármegye enyingi járásának nagyközsége, azóta Fejér megyéhez tartozik.

 

A szomszédos nagyközséggel, Lepsénnyel alkotott közigazgatási egységet, ma Székesfehérvár városkörzetéhez kapcsolódó település. Szomszédai – az említett Lepsény – mellett Polgárdi, Soponya, Kisláng és Mátyásdomb. A helység a megyeszékhelytől közúton 29, Lepsénytől 2,5 kilométerre fekszik. A volt járási székhelytől, Enyingtől 14 kilométer választja el.Az enyingi löszháton lévő település lencseszerű süllyedékben helyezkedik el. Ezt a Tikacsnak nevezett mélyedést a balatoni magaspart balatonakarattyai része, a küngösi és a polgárdi táblarög, az enyingi hát és a lajoskomáromi-kislángi tábla fogja közre. A süllyedek – amelynek múltja a Würm-korszakig nyúlik vissza – a Kabóka-patak völgymedencéjeként is fölfogható. A környezeténél 20-25 méterrel mélyebb terület északi irányban csaknem Polgárdiig, míg dél felé Enyingig követhető. A Tikacs felszínét sugarasan összefutó aszók (száraz patakmedrek) és patakok helyenként 10-15 méter mélységű völgyekkel szabdalták. A Tikacs középső része feltöltött, alföldi jellegű lapály. A legmélyebb – mintegy 9 km kiterjedésű – területén a Kabóka patak csatornázott mederben folyik. Ezen a lesüllyedt, sík területen Balatonfőkajár, Lepsény és Mezőszentgyörgy helységek találhatók.

 

E kistáj neve: Tikacs Jelentése tisztázatlan. Van olyan nézet, amely szerint a szláv eredetű Takac szóból származna. Ennek az állításnak hitelét az támasztja alá, hogy a név jelentése (szárazpatak, pontosabban: száraz patakmeder) fedi a táj jellemzőjét. A tájban fekvő Mezőszentgyörgy helység neve újabbkori képződmény. A juhászok védőszentjének és a sárkányölő szentnek, Györgynek a neve a magyar középkorban rendkívül népszerű. Sok templomot szenteltek nevével és több falut neveztek el róla. Fejér megyében – egymáshoz viszonylag közel – kettő is van belőlük: Iszkaszentgyörgy és Mezőszentgyörgy. A mezőszentgyörgyi határban fekvő elpusztult település: Szentmárton és Szentgyörgy együttes előfordulása, névünnepeik (április 23. és november 11.) nomadizáláshoz kötődése és nem utolsósorban a vízben és legelőben egykor gazdag táj jellege pásztorkodásra, állattartásra utalnak. A 13. és a 14. század fordulójára letelepült pásztorok lehettek e falvak alapítói. Szentgyörgy mai nevének előtagja a helység földrajzi fekvése (és a táj jellegére) utal: a mezőföldi Mezőszentgyörgyöt különböztették meg általa a több Szentgyörgy nevű településektől.